Fém burkolat, védőburkolat bélyegzőalkatrészek, fém sajtoló szerszámok

Az anyag az elsődleges előfeltétele a bélyegzett alkatrészek felületi minőségének meghatározásának. A benne rejlő tulajdonságai és felületi állapota közvetlenül meghatározza a deformációval szembeni ellenállást és a felületi stabilitást a sajtolási folyamat során. Egyrészt az anyag mechanikai tulajdonságai, mint például a folyáshatár, nyúlás és keménység közvetlenül befolyásolják a plasztikus deformáció egyenletességét a sajtolás során. Ha a folyáshatár túl nagy, akkor a sajtolás során helyi feszültségkoncentráció léphet fel, ami felületi repedésekhez vezet; míg az elégtelen nyúlás megakadályozza, hogy az anyag egyenletesen nyúljon a nyújtási folyamat során, ami felületi ráncosodást vagy repedést eredményez. Ezek a hibák közvetlenül rontják a felület minőségét.

Másrészt magának az anyagnak a felületi minősége még fontosabb. Az alapanyag felületén lévő karcolások, vízkő, rozsda, olajfoltok és egyéb hibák a bélyegzési folyamat során felerősödnek, és közvetlenül átkerülnek a bélyegzett rész felületére, és nehezen javítható hibákat képeznek. Például, ha a hidegen hengerelt acéllemez felületén lévő oxidréteget nem tisztítják meg alaposan, az oxidréteg leesik, és a sajtolás során beágyazódik a munkadarab felületébe, és gödrök keletkeznek; míg a felületre tapadt olajfoltok egyenetlen kenéshez vezetnek a sajtolás során, növelve a súrlódást a szerszám és az anyag között, ami felületi karcolásokat okoz. Ezért a kiváló minőségű nyersanyagok kiválasztása és a szigorú felületi előkezelés jelenti az első védelmi vonalat a bélyegzett alkatrészek felületi minőségének biztosításában, amely már a kezdetektől meghatározza a felületminőség kiindulópontját.

A sajtolási folyamat fő hordozójaként a sajtolószerszám tervezési pontossága, gyártási minősége és karbantartási állapota közvetlenül meghatározza a sajtolt részek felületképző minőségét. A szerszámhézag a felületminőséget befolyásoló egyik alapvető paraméter. Ha a hézag túl nagy, az anyag a sajtolás során elszakad, ami durva keresztmetszetet-, megnövekedett sorjaképződést és csökkent felületi simaságot eredményez. Ha a hézag túl kicsi, a súrlódás a matrica és az anyag között felerősödik, nem csak a szerszám felületét koptatja, hanem az anyag felületének túlzott összenyomódását is okozza, ami karcolásokat, bemélyedéseket, sőt anyagtapadást eredményez, ami súlyosan károsítja a felület integritását.